Tel.: 70/907 2871 | Email: info@dodgemjogsi.hu

A gyakorlatról

Vezetéstechnikai továbbképzések

Az alapképzést a nagyobb teljesítményű motorok használóinak minden esetben ajánlott – hengerűrtartalomtól függő – géposztály-specifikus szakmai továbbképzéssel kiegészíteni. E tárgyban érdemes az interneten tájékozódni, hiszen a rendőrség és egyes motoros egyesületek évente többször tartanak ingyenes vezetéstechnikai motoros tanfolyamokat. Az ezekre való jelentkezés általános feltételei: egy regisztrációs lap kitöltése, pályázati kérelem elküldése, egy motorkerékpár és az annak vezetésére feljogosító okmányok megléte (lásd még: http://www.ivtm.hu/).
Ezeken kívül természetesen még sokféle tréning létezik, melyek mind tananyagukat, mind pedig minőségüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól – azokat érdemes választani, melyek valamiféle szakmai (pl. biztosítóvállalat vagy márkaképviselet promóciójában) háttérrel bírnak.

A tréningek sok esetben egészségügyi továbbképzést és baleseti helyzetkezelési gyakorlatot is magukban foglalnak. Ezen tanfolyamok gyakorlati részét általában ütközéselkerülő, helyzetfelismerő és problémamegoldó készségek begyakorlására kialakított, speciális tanpályákon tartják.

A Dodgem Autósiskola együttműködésben a Movemotors csapatával motoros vezetéstechnikai tréningeket is tart.

Gyakorlat teszi… – avagy: hogyan szerezhetek egyéni rutint?

Vezetési rutint – részben legalábbis – önállóan is lehet szerezni. Ha valaki maga gyakorol, fontos, hogy saját testi épsége érdekében az alábbiakat mindig tartsa szem előtt:

Megfelelő vezetéstechnika

Mindenkori fizikai állapotunk legyen összhangban a motor tömegével, hogy azt bármilyen időjárási és forgalmi helyzetben biztonsággal uralni tudjuk.

Mindig legyünk tudatában az aszfalt síkossági állapotának, a pillanatnyi időjárási viszonyoknak és a következő kanyar ívének. Ideális kanyari ívben fékerő-elvéttel, 8 km/óra feletti tempóban ellenkormányzással, a motor rugózatlan állapotában kanyarodjunk. Laza húzással, alig nyitott gázmarkolattal haladjunk át a kanyarívű szakaszon, a választott dőlésszöget és a fékerőt (vagy fordulatszámot) kanyar közben soha ne változtassuk meg.

A dőlésszög ilyen pontos meghatározására profi szinten lehet szükség. A kanyartechnikának két szélsőséges fajtája van, a kiülés, illetve a bedöntés.

Vészfékezésnél jelentősen megváltozik a kerekek súlyeloszlása. A súly nagy része az első keréken van, így ez lényegesen nagyobb fékezőerőt tud kifejteni. Ha ez 100%, úgy a hátsó kerék felemelkedik. Chopper-típusú motoroknál az eltérő szerkezetgeometria miatt az első fék kisebb jelentőséggel bír.

Észlelés, veszélyfelismerési készségek, fékezés

Figyelmünk mindig a közvetlenül előttünk elterülő útszakaszon elhelyezkedő akadályokra terjedjen ki, s a fókuszpontot ezek között váltakozva jelölje ki szemünk. Kanyar előtt a bejárati ív egy pontját nézzük, majd figyelmünk a kanyar zenitjére irányuljon, végül a kijárati ív egy pontjának segítségével tájékozódjunk.

Akadály esetén legfontosabb, hogy már rendelkezzünk kellő rutinnal. A rutint tesztpályán tudjuk elsajátítani, de ahhoz, hogy a megfelelő technikákat magunkénak tudjuk, teljesen uralnunk kell a motor tömegét és ismernünk kell mozgásának jellegzetességeit.
Gyakorlott motoros az akadály előtt fokozatosan fékez és a fék teljes kiengedésével dönti rá a motort az akadályt megkerülő ívre. Újból fékezni, irányt módosítani és gázt adni csak akkor szabad, amikor a motor ismét egyenesben áll.

Másik jelentős tényező a fékút, amellyel a motorosnak bármilyen útviszonyok között tisztában kell lennie. A fékberendezések valós teljesítménye sokkal nagyobb annál, mint amit az átlagos motorosok kihoznak abból. Éppen emiatt fontos a vészfékezés alapos begyakorlása – a legtöbb ráfutásos baleset oka ugyanis éppen az, hogy nem megfelelő erejű fékezés miatt megnő a fékút. Az ABS-szel ellátott motorkerékpárok vezetőivel például gyakran előfordul, hogy amikor a fékkar pulzálni kezd, ösztönösen kevésbé húzzák azt.